GOND o' LAT

Mikor a postán állok a sorban, és valaki előttem váltja be a lottóját, és felveszi a háromszáz forintos nyereményét, olyan gondolatok motoszkálnak a fejemben, milyen jelentéktelen dolgokból áll össze egy emberi élet. 

És mennyire jelentéktelen ez által egy emberi élet. Hiszen ha valaki nem születik meg, akkor nem is hiányzik a történelemből. Más elvégzi helyette az életben betöltött szerepét.
Arra gondolok, hogy az előttem álló ember, a világ legjelentéktelenebb találmányáért, a pénzért, abból is háromszáz magyar forintért felöltözött otthon, gondosan befűzte cipójét, és elindult a postára. Mikor megérkezett, türelmesen végigállta a sorát, és örömmel veszi át a világ legjelentéktelenebb nyereményét.

A gondolatok cikáznak, gyűlnek. Én miért is állok itt - kérdem magamtól. Egy ajánlott levélben számlákat adok fel, melynek eredménye képpen mintegy negyvenháromezer foritot fog utalni részemre a munkáltatóm.

Vajon az összeg miatt megmagyarázhatnám magamnak, hogy az én sorbanállásom jelentőségteljesebb, mint a háromszáz forintnak örűlő öreg úré? Hiszen én is leírtam pár mondattal elébb. A pénz a világ legértéktelenebb találmánya. Akkor pedig nem mindegy, mennyit kapunk belőle?